A mai ember és a meditáció

Manapság sokat lehet hallani, olvasni a meditációról. Az elektronikus médiát kinyitva, rengetegféle meditációs technikával találkozhatunk. Különféle meditációkat találhatunk anyagi jólét elérésre, egészségünk visszanyerésére, stresszoldásra, párkapcsolati problémákra, és sok-sok olyan megoldandó dologra, feladatra, mellyel nap mint nap találkozunk életünk folyamán. De a legtöbben mégis, az óriási kínálat ellenére, csalódottak vagyunk a meditációk által elért eredményeinkkel.

Amikor a meditáció szóba kerül, nem egyszer hallhatunk olyan véleményeket, mint
„Én nem tudok ennyi ideig mozdulatlanul ülni.”
„Állandóan elkalandoznak a gondolataim, nem tudtam figyelni rendesen.”
„Nem tudok megfelelő környezetet biztosítani a meditáláshoz.”

Mielőtt azonban részletesen megvizsgálnánk ezeket a problémákat, gondolkodjunk el azon, hogy mi is a meditáció? A meditáció egy érzelmeket hangoló tudatállapot. Valódi célja, hogy tudatunkat befelé irányítsa, és bennünk tartsa. Amikor a tudatos tudat teljesen visszatalál belsőnkbe, hirtelen megnyílik a tér, kitárulnak olyan világok előttünk, melyekről addig nem is álmodtunk. Boldogság önti el egész lényünket. Úgy érezzük megölelnénk az egész világot, de valójában ekkor már meg is öleltük. Ez az egyetemes szeretet, melyről minden szent könyv és megvilágosodott bölcs beszél. De miért is oly nehéz elérni ezt az állapotot?

Testhelyzet, mozdulatlanság

Sokan, ha a meditációra gondolnak, egy fa tetején lótusz ülésben csücsülő jógira asszociálnak. Az általánosan elfogadott kép mindenképpen a törökülésben mozdulatlanul meditáló ember testhelyzete. De ez a kép téves. A meditációnak semmi köze a testhelyzethez, és bármily furcsán is hangzik, a mozdulatlansághoz sincs semmi köze. Gondoljunk csak a dervisekre, vagy a természeti népeknél az úgynevezett transzban táncoló, ugrabugráló emberkékre. Ez is lehet a meditációnak egy fajtája, a meditációs állapot elérésének egy útja. Látok elmesélték, hogy a látszólag mozdulatlanul ülő meditáló jógi feje felett forgószél szerű színes energia mező pulzál, mely az őt körülvevő környezetre is erős hatással van. Tehát valójában amit szemmel mozdulatlannak látunk, abban hatalmas erő és heves mozgás rejlik.

Gondolatok és a figyelem

A meditációt gyakorlónak a legnagyobb gondot általában a folyamatosan elkalandozó gondolatok jelentik. Amikor meditáció közben mindenféle gondolataink támadnak, már nem vagyunk tudatosak, ekkor már figyelmünk máshol van. És ahol a figyelem van, ott van az energia. De amint észrevettük, hogy elkalandoztak gondolataink, máris tudatosak vagyunk. Talán a legcélravezetőbb módszer a tudatosság megőrzésére és figyelem testben tartására, ha elkezdjük megfigyelni testünket. Figyeljük légzésünket, a levegő útját az orron át a tüdőkbe és vissza. Figyeljük a vér áramlását az egész testünkben. Érezzük a végtagjainkat, az izmainkat. Érezzük meg az ÉLETET, az ÉLET lüktető energiáját testünkben. Legyünk tudatosak, tartsuk figyelmünket a jelenben és a testünkben. Ez az állapot egy végtelenül békés, nyugodt, és boldog állapothoz fog vezetni. És ha egyszer megéreztük ezt az állapotot, egyre könnyebb lesz újra és újra előhívni. Természetesen a kezdetekben ezt is, mint az autóvezetést, sokat kell gyakorolni.

Megfelelő környezet

Egy megvilágosodott bölcs mondta egyszer: „New York zajos utcáin pont ugyanúgy meg lehet világosodni, mint egy fa tövében ücsörögve.”. És ez valóban így van. Azonban természetesen a külső tényezők fontosak lehetnek a meditáló számára. Mivel a meditáció közben figyelmünket igyekszünk bensőnkben tartani, minél kevesebb a külső inger, ami figyelmünket elvonná, annál sikeresebbek lehetünk a gyakorlásban. Ellenben, ha inger gazdag környezetben próbálunk meditálni, gondolataink könnyebben elkalandoznak a külső zajok, fények, illatok, stb. hatására. Tehát kezdetben, amikor még az út elején járunk, kezdő meditálók vagyunk, próbáljunk meg olyan környezetet teremteni magunknak, melyben kellemesen érezzük magunkat, és minél kevesebb a külső zavaró tényező. Egy idő után aztán már nem fog zavarni egy elszáguldó mentőautó szirénája, a szomszéd kutya csaholása vagy a falióra kattogása. Ezek mind-mind világunkhoz tartoznak, melynek mi is részei vagyunk. Mihelyst megértjük ezt és elfogadjuk, nem lesznek többé ránk hatással.

Ne higgyük, hogy a meditáció, a tökéletes meditatív állapot egy nehezen elérhető valami. Aki tud szeretni (és szeretni mindenki tud), az meditálni is tud. Néha lassítsunk le egy-egy pillanatra, forduljunk befelé, és szeressük önmagunkat, szeressünk másokat, öleljük át az egész világot!

„Az igazi meditáció maga az isteni szeretet. Amikor meditálok, szerelmes vagyok, amikor szerelmes vagyok, meditálok.”

Olvass tovább a Tudat-OM meditációs kurzusról >>>