A karácsony és a kollektív tudatmező

Gondolunk mindenfélét a Karácsonyról. Vannak, akik szerint túl giccses. Mások szerint ilyenkor az egész évben elspórolt szeretetet próbáljuk meg ajándékokkal pótolni. De egy valami elvitathatatlan: a kollektív tudat olyan mértékű szeretet energiával tölti meg ezt a napot, amitől aztán ez a nap valóban egészen más lesz, mint a többi. És ha nem tiltakozol görcsösen, csak engeded, hogy átjárjon ez az energia, valóban megélheted ezt a csodát szívedben.

A gyermekek egész évben ezt a napot várják talán a legjobban. És merjük elhinni: nem csak az ajándékok miatt. Az ajándékozás persze fokozhatja a megélt örömöt, de az ünnep alatt átélhető boldogság nem csak az ajándékozásból fakad. A boldogság, amit a szeretet ünnepén könnyedén átélhetsz, abból a kollektív tudatmezőből ered, amit az emberek tömegei gerjesztenek, hoznak létre ilyenkor.

Persze mondhatod, hogy ez mesterkélt, és egy bizonyos nézőpontból valóban az. De mivel az emberek többsége nem képes folyamatosan erőt, energiát meríteni a hétköznapi dolgokból, szükségük van valamire, ami más, ami egyedi. Amiről azt gondolhatják, hogy különleges. Ezért találtátok ki az ünnepeket.

Az egós elme képtelen elfogadni azt, hogy a boldogság nem megszerezhető. A boldogság csak úgy van, mindig, mindenhol. Egyszerűen csak átélhető. Bárhol és bármikor. És mivel az elme ragaszkodik ahhoz a tévhitéhez, hogy a boldogsághoz kell valami külső forrás, valami ok, a különböző ünnepek tökéletesen alkalmasak arra, hogy ilyen okok legyenek.

Minden csak energia, még a gondolat és az érzelem is. Egy kollektív ünnep alkalmával ezek a gondolati és érzelmi energiák összeadódnak és felerősítik egymást. Az emberek egyéni tudata ilyenkor mind ugyan azt az energia hullámot gerjeszti, és végül létrejön egy hatalmas energia felhő, amit a közös kollektív tudat táplál.

A karácsonyt az emberek többsége előírásszerűen, szinte előre programozottan összekapcsolja a szeretettel. „Kötelezően” ilyenkor mindenki próbál szeretetben létezni. Ezért is hívjuk ezt az ünnepet a szeretet ünnepének. Bármennyire is erőltetett, kiszámítható, és tervezett az egész, egyszerűen szeretjük. Mert a kollektív tudatmező hat mindenkire. Az a hatalmas energiamassza, amit az emberiség ilyenkor létrehoz, vákuumszerűen szippantja be az egyéneket.

És persze lehet ez ellen tiltakozni, lehet ezt megtagadni, de nincs semmi értelme. Ez egy lehetőség. Egy lehetőség arra, hogy lemerült energiaraktáraidat feltöltsd. Merd bátran átélni a kollektív tudat adta szeretethullámokat! Érezd át azt a már-már földöntúli boldogságot, amiről azt gondolhatod (mellesleg tévesen), hogy csak ezen a napon élheted át! Akkor is, ha éppen gyászolsz, akkor is, ha éppen utálod magad vagy másokat, és akkor is, ha úgy érzed, egyedül vagy.

Az emberek számtalan lehetőség mellett elsétálnak, megtagadva önmaguktól a boldog pillanatok átélését. Szomorkodni, szenvedni bármikor lehet. Csak nincs semmi értelme. De az egós elme ezt a képességét már tökélyre fejlesztette. Az ünnep egy lehetőség arra, hogy az egón keresztül is rátaláljunk a hőn áhított boldogságra. Használjuk hát ki az ünnepekben rejlő lehetőséget arra, hogy önfeledten átéljük a pillanat adta örömöt és boldogságot!

Ehhez valójában nem kell semmi és senki, csak Te. Nem kell, hogy szenvedj, nem kell, hogy sajnáld magad. A szeretet ünnepén a kollektív tudat ebben nagy segítségedre lehet. Egyszerűen hagyd, hogy átjárjon a boldogság! Légy szabad és merj szeretni!
Boldog karácsonyt!

Földi Gábor

Szeretnél többet megtudni az energiák világáról? Kattints ide >>>